Ez az a misztikus vonzerő, ami a Hazajárót is rendre idehívja a székelyek szent hegyére. A Keleti-Kárpátok belső körívének karakán láncolata, a Hargita központi és déli vonulatát már megismertük, most a magas fennsíkokból kiemelkedő fiatal vulkáni építmények sorozatából álló északi tömbjére jöttünk. Elmerülünk zord és lakatlan erdőségeiben, vadakban és ásványokban gazdag rengetegében, körbenézünk megkopott kráterperemeiről, és találkozunk a havasi emberekkel, akik évezredek óta élnek szilárd sorsközösségben a heggyel. Éppoly nyersek, szabadok és vadak, mégis érintetlenek és misztikusak, mint a rájuk bízott Hargita.
Északról, a gyergyói Kicsi-Ponkról indulunk a Hargita első vulkáni kúpjára, az Osztorosra. A kék kereszt, majd a kék jelzést követve haladunk délnyugat felé a gerincen, majd a Gőzös-tető nyergén átkelve emelkedünk a következő kráter, a Fertő-tető peremére. A Fertő-nyeregből az Ivó patak völgyében ereszkedünk, a Nagy-Patak tetején meglátogatunk egy havasi esztenát, majd Sikaszó hegyi szórványtelepülésén zárjuk Észak-hargitai barangolásunkat.
A „Hazajáró” hétről-hétre bakancsot húz és nekiindul, hogy keresztül-kasul bebarangolja a Kárpát-medence varázslatos tájait és megismerje hazánk természeti- és kulturális értékeit, történelmi emlékeit és az ott élő emberek mindennapjait. Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján, Délvidéken, Muravidéken, Őrvidéken és belső-Magyarországon hol gyalog, hol szekérrel, kerékpárral vagy kenuval halad vándorútja során. A Kárpátok fenséges gerinceitől, várromokon, apró fatemplomokon és véráztatta harcmezőkön át, patinás városokig – megannyi magyar emlék kíséri a „Hazajáró” soha véget nem érő útját.